Rólunk írták‎ > ‎Interjúk‎ > ‎

3. Fő szervezők: Szayer Géza

Szayer Géza már hallgató korában is szívesen vett részt robotépítő versenyeken Kovács Bencével 2007 óta, saját tervezésű és építésű robotjaikkal  külföldi megmérettetéseken is részt vettek.

 

Mi volt az alapötlet amiért a választásod a Micromouse kategóriára esett?

Főleg nemzetközi kitekintésben csalódottan kellett tapasztalnunk, hogy a győztes csapatok olyan drága alkatrészek felhasználásával jutottak behozhatatlan előnyhöz, amire mi még csak gondolni sem mertünk a robot tervezésekor.

Az esélyek kiegyenlítése volt az elsődleges szempont, amiért elkezdtem a neten, YouTube-on kutakodni. Így leltem rá a Micromouse versenyekre. Itt a szabványos pálya és a robotegerek miniatűr mérete behatárolta megépítésükhöz felhasználható alkatrészek körét és megfizethető költségét.

A másik szempont az volt (már a MOGI tanszék doktorandusza fejével gondolkodva), hogy a verseny beágyazható lehessen az oktatásba is.

 

Némi hasonlóságot vélünk felfedezni a BME VIK Automatika Tanszékének már hagyományossá vált nagysikerű RobonAUT versenyéhez, avagy tévednénk?

A robotverseny ténye, és az oktatás gyakorlati megerősítése tekintetében mindkét rendezvény azonos célt szolgál. Azonban szem előtt kell tartani azt is,  hogy eltérő versenykoncepción alapul a Micromouse. A RobonAUT alapvetően vonalkövetésről szól, míg a Micromouse verseny egy labirintus megoldásáról, algoritmizálásáról, majd ha megtörtént a feltérképezés, akkor a mielőbbi célba jutásról egy vagy több megismételt futam alapján. Tehát itt sokszor a stratégia kap nagyobb szerepet, nem csupán a gyorsaság és a szabályozástechnika. Nem is akartunk konkurálni a testvér tanszék robotikai versenyével. Ott a döntőt az őszi oktatási félév végén rendezik, a Micromouse döntője pedig júniusban van. Így lehetőség van arra, hogy mindkét kar (GPK és VIK) hallgatói részt vehessenek akár mindkét eseményen, ahogy erre 2015-ben is számos példa volt. Nem titok, hogy az idei Micromouse verseny díszvendégei a RobonAUT verseny VIK-es védnökei lesznek.

 

Hogyan viszonyult az ötlethez a MOGI Tanszék?

Közismert tény, hogy tanszékvezetőnk, Dr. Korondi Péter folyamatosan jó kapcsolatokat ápol japán egyetemekkel, robotikai szaktekintélyekkel. Nem volt nehéz meggyőzni a Micromouse-ban rejlő potenciálról, annál is inkább, mert a Micromouse versenyek őshazája is Japán, ráadásul a verseny komplexitása eleve összetett mérnöki munkát feltételez, ami kézzel foghatóvá teszi az elméletben tanultakat. Másfél millió forintot áldozott a tanszék arra, hogy a Micromouse versenyhez szükséges szabványos pálya elemeket beszerezzük, építsünk tízegynéhány MOGI Micromouse-t a szoftver kategória csapatainak. Önálló laborként felvehető tárgyra támaszkodik a verseny, amely 3+2 kreditet ér (+2 azért jár, ha saját tervezésű egérrel indul egy csapat).

 

Hogyan foglalnád össze az első évad történéseit?

 

Elkészült a szabványos pálya, a felkészülési időszakban ennek kisebb részeit teszt céljára oda tudjuk adni a versenyzőknek. Megépítettük a MOGI uniformizált robotegerét. Ezek közül tízet kívánunk kiosztani a szoftver kategóriában indulók számára. Gondolván arra, hogy a vetélkedés hamarosan országossá is szélesíthető lesz, ezért küldtünk a Miskolci Egyetemre és a Puskás Tivadar Szakközépiskolába is egy-egy prototípust tesztelésre, kedvcsinálásra.

Az ősszel megrendezett első verseny a minimális hírverés ellenére is nagy nyilvánosságot kapott a BME D épületének aulájában. A kvalifikáción bejutott négy csapat nemes versengésben döntötte el a dobogós helyeket. Az abszolút kategória nyertes csapata, a Slackers komoly, 20 másodperces idővel juttatta célba egerét. A siker egyértelművé tette, hogy 2016-ban sem maradhat el a vetélkedő.

 

Tervezel-e valamilyen változtatást a tavalyi kiíráshoz képest (már meg is jelentek a 2016-os jelentkezési lapok és a hivatalos versenykiírás)?

A lebonyolításon nem akarunk változtatni. A döntő 2016. június 23-án lesz, ami a vizsgaidőszak harmadik harmadába esik. Gondoskodunk a verseny profi dokumentálásáról is, felülnézetből fogjuk videózni a versenyt, hogy az utólag visszanézhető legyen YouTube-on. A versenyzők felhasználhatják tájékozódási algoritmusuk optimalizálásához. A versenynek pedig jó reklámja lesz. Komoly díjakat ajánlunk fel a győztesnek, egy-egy értékes quadcopter lesz a saját robot kategóriában győztes csapat minden tagjának a jutalma.

 

Van-e személyes üzeneted a 2016-os évadra jelentkezőknek?

Igen. Azt vettem észre, hogy azok a csapatok szerepeltek a legeredményesebben, amelyek a legönállóbbak voltak a felkészülési időszakban. Idén már a tavalyi szoftverek is rendelkezésre állnak, de senki ne számítson arra, hogy kész, más által megírt működő programot kell majd faragcsálnia. Idén is az ÖNÁLLÓSÁG fog dönteni, ebben biztos vagyok. Noha heti egy alkalommal konzultálhat mindenki a szervezőkkel, igazából azoknak az egere fog jól szerepelni, akik belefekszenek a témába és nem sajnálják idejüket és energiájukat rááldozni a szoftveres rész finomítására. Észrevétlenül egy összetett mérnöki tervező, kivitelező és tesztelő munka (sőt, csapatmunka) alkotó részeseivé válnak. Keressük azokat a tehetséges résztvevőket is, akik az elkövetkező években szívesen segítenének a csapatok műszaki támogatásában és a verseny lebonyolításában.

 

Egy gonosz kérdés a végére: véleményed szerint hol végeztél volna, ha Te magad is indulsz a 2015-ös versenyen - őszintén?

Ha annyi időnk lenne mint diákkorunkban volt, akkor a feladatot biztosan megoldottuk volna, tehát alapvető problémáktól mentes, jól működő robottal álltunk volna rajthoz, azonban a Slackers csapat 20 másodperces idejét egyáltalán nem biztos, hogy megdöntöttük volna.

Remélem a Slackers 2016-ban is nevez és javít a tavalyi (tekintélyt parancsoló) eredményén.

 

Köszönjük az interjút, Géza! 

Comments